Ez a honlap sütiket (cookie-kat) használ a felhasználói élmény növeléséhez. Elfogadom!

Hathor

A Hathorok interdimenzionális tanárok, akik Együttérzéssel, Szeretettel, Zenével és Humorral segítik bolygónk felemelkedését. Ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk ezekkel a „Fény-Lelkekkel”, át kell éreznünk a szeretet, a nevetés és a tudatos, teljes testet betöltő légzés erejét. A Hathorok jelképezik a Sekinát, az erőt, amely a kettősséget egy nagy Egységgé, az Ember darabjait Eggyé fonja össze...
Eljöttünk, hogy létrehozzuk és ünnepeljük az Egyesülést!
A Hathorok az egyiptomi civilizáció kiépítésének ideje alatt működtek behatóan, még mielőtt a fáraók hatalomra léptek volna.

Szahmet

Azon az éjszakán fenyegető sötétség áradt,
A sivatag forró szele jelezte, hogy közeledik
S vadászatra készül, ezért vörösvásznat
Öltött a Hatalmas bestia, ki embervérre éhezik.

Azon az éjszakán tombolt a harc,
S elpusztultak a Világok Urának ellenségei,
Vértócsák tükrében feltűnt egy oroszlánarc,
Kegyetlen Szahmeté, ki áldozatait szedi.

/T.N.T./

Ma'at

Az igazság mérlegén pontosan kiméretik,
A szó és a hallgatás
Maat tollpihéje a mérlegre tétetik,
Kezdődik a bírák előtti vallatás.

Nézz hát ide, e vesztőhelyen itt,
Láthatod kínpadra feszített bűneid.
S most e tettek emlékét életre keltik benned,
Így kell a negatív konfessziót letenned.

/T.N.T./

Múmiák

Két múmia csapott egy görbe estét,
Megünnepelték, hogy egyikük romlandó testét,
Éppen ezer éve balzsamozták, kenték,
Gyantába mártották, vászonba tekerték.

Ez alkalomból a halhatatlanságra
Mentek el inni, a Sírbolt Bárba.
Jó kedvükben rányomultak néhány lányra.
De egyik sem volt vevő a múmia sármra.

/T.N.T./

Örzők

Piramisok szellemei, kik őrzitek a felemelkedés helyét,
Ime, most elhúzom a Túlvilági kapu reteszét.
Utak megnyitói, zárak feloldói, kérlek, engedjétek,
hogy megtisztult lelkemmel Ozirisz országába lépjek.
Hadd öltsek fel minden formát, s vehessek le megint,
míg bejárom a Túlvilág minden körét, szívem vágya szerint!

/T.N.T./

Ízisz és Ozírisz

Ízisz és Ozirisz, Túlvilág urai, isteni lények,
Most szóljanak a mágikus szavak, s hirdessétek:
A lélek kilépett a ragyogó nappali fénybe
És szellemtestben feltámadott, végre!

/T.N.T./

Basztet

Doromboló szisztrum hangja szédítő.
Bársonytalpú látomás, sárgaszemű igéző,
Fürge lábú bajadér, játékos és fürkésző,
Delejes tekintetét kacérkodva rád veti,
Simul és hízeleg, karcsú testét kelleti
De mikor megérintenéd, karmát kiengedi!

/T.N.T./

Hórusz

Sólyomként szárnyal fel a magas égbe,
Madárhangja kitárja a Mennyek kapuját,
Halhatatlanná tette bölcsessége,
Így vitte győzelemre szent bosszúját,
Oziriszért és a tiszták védelmében.
Azóta is őrzi ő a lelkek sötét útját,
Szemvilága áthatol a fekete éjen, S beragyogja Túlvilági otthonát.

Anubisz

S most a sötét homály folyójához ért utad,
A révész Anubis sakál hangja jelez,
A reszkető holtakra tekint, egyesekre rámutat:
„Jöjjön velem amaz és emez!”
S az árnyak így könyörögnek neki:
„Te nagyhatalmú, élénk és fürge lény,
Ki szent szellemeinket a Holtak Birodalmába vezeti,
Segíts, hogy a Túlvilág minden körén
Sértetlenül jussunk át,
És baj nélkül érjük el Ozirisz trónusát! "

/T.N.T./

Skorpió

Jajj annak, aki a mocsárban háborgatni merészel,
Minden skorpió hallgat a szavamra,
Mérgüket összegyűjtik, egy csepp sem vész el,

Fullánkjuk egyszerre szúr, s öl halomra
Minden árulót!
Tefenet és Befenet, Mesztet és Mesztetef,
Befet, Tjetet, Matet, skorpióim, jöjjetek!

/T.N.T./

Tíz csapás

Először vérré változnak Egyiptom vizei,
Majd békáktól hemzsegnek termő földjei,

Aztán böglyök és szúnyogok támadnak rajokban,
És az állatokat dögvész pusztítja az alkolban.
Járvány hoz halált és megsemmisülést,
Jégeső és sáskajárás pusztítja a termést.
Háromnapos sötétség száll az országra,
Végül mindenkire lesújt az első szülöttek halála.

/T.N.T./

Dzsinnek

A Sírbolt Bárban hírhedtek a Dzsinn bulik,
Mondják, literszámra fogy aznap a Gintonic.
Bohém Dzsinnek járnak oda, kik szeretik a verset,
Szavalásból, rímfaragásból rendeznek versenyt.
Néhányan rendszeresen járnak ilyen orgiákra,
úgy hívják őket: holt részeg költők társasága.

/T.N.T./

Nílus

Íme, itt vagyok, a kék és fehér folyam.
A mennyei vizekből származom,
Melyek árját magasra duzzasztottam.
Akadályt nem ismerő,
Hatalmas égi Nílus a nevem,
Mélyemben örvénylik az őserő,
És Oziris sírját rejti medrem

/T.N.T./

Szkarabeuszok

Lelkem egy szárnyas szellem hátán iderepül,
Hol isteni trónusán fejedelem ül.
Üdv néked, égben lebegő, tündöklő bogár,
Kinek fehér koronájából áradó fénysugár,
Beragyogja a világot, csendben,
Hadd éljek a közeledben!
Mint az ébredő hajnali Nap,
Nyiss utat az ég felé,
A holtukból feltámadóknak,
Fennséges Heperu Ré!

/T.N.T./